Ma megyünk a szurira:(Megmondom őszintén,tartok tőle,sokkal jobban,mint a már megkapott 2-3-4 hónapos oltástól.Annyi rosszat lehet olvasni az MMR oltásról.
Mi is ez az oltás?Véd a mumpsz,kanyaró és a rubeola ellen.
Az oltóanyag élő, gyengített kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusokat tartalmaz. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a immunrendszerre. Az oltás utáni 7-21 nap között jelentkezhet oltási reakció lázzal. Amennyiben láz mellett kanyaró-, rubeolaszerű kiütés (morbilliform, rubeoliform) jelentkezik, esetleg kétoldali nyálmirigy duzzanat észlelhető, oltási betegségről beszélünk. Az oltási betegség nem fertőz, a tünetek enyhék, a folyamat rövid idő alatt ( 2-3 nap) elmúlik. Amennyiben az általános állapot romlása mellett indokolatlanul magas lázat (39-40 oC), kifejezettebb tüneteket tapasztalunk, orvosi vizsgálat szükséges. Minden esetben gondolni kell az oltási betegség idején jelentkező más kórokozó okozta fertőzésre, mely véletlen egybeesés, nem áll ok-okozati kapcsolatban az oltással.
Emellett megkapja a bárányhimlő elleni első vakcinát,ez is két oltásból áll,a következőt majd a 18 hós oltáson kapja meg.
A bárányhimlő gyakorisága, terjedése, tünetei és a veszélyeztetettek
Sajnálatos tény, hogy a védőoltások korában a bárányhimlő az egyik leggyakoribb fertőző gyermekbetegség. A gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedést - csakúgy, mint az övsömört - a varicella zoster nevű vírus okozza. A bárányhimlő korántsem ártalmatlan betegség, minden tizedik fertőzöttet súlyos szövődményekkel is kezelni kell. Az emberek 85-90%-a még gyerekkorban átesik a fertőzésen.
A bárányhimlő nagyon ragályos fertőző betegség
A betegség rendkívül ragályos: cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idő - körülbelül 14-21 nap - után jelentkeznek az első kiütések. A beteg azonban már 1-2 nappal a jellegzetes foltok megjelenése előtt is fertőz. Ha valaki elkapta a betegséget, általában két hétig nem panaszkodik, amíg a vírusok a szervezetében szaporodnak. Bárányhimlő járványok kialakulása leginkább a téli és tavaszi hónapokra jellemző. A betegség lefolyási ideje 1-2 hét.
A bárányhimlő tünetei
A viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas láz (37,5-38,5 °C), a gyengeség, étvágytalanság és hasfájás. A bárányhimlős gyermekek a viszketős hólyagok miatt igen nyűgössé, nehezen kezelhetővé válnak. Gyakori tapasztalat az is, hogy családon belül a másodikként megbetegedő gyermeken lényegesen több hólyag jelentkezik, a harmadiknak pedig már a bőre is alig kivehető a sok hólyag miatt.
A kiütések jellegzetesek. Először színes gombostűfejnyi foltok (makulák), majd göbcsék (papulák) észlehetők, amelyeken többnyire egy napon belül megjelennek a harmatcseppre emlékeztető hólyagok (vezikulák). A hólyagok testszerte mindenütt, a hajas fejbőrön, a törzsön, a tenyéren, a talpon, sőt, még a nyálkahártyákon, például a szájban is megjelenhetnek. A szerencsések átvészelik pár tucat hólyaggal, de 4-500 bőrjelenség sem ritka. A vezikulák belseje két-három napon belül megzavarosodik, gennyessé válik (pusztula), közepe behúzódik, majd pörkké szárad. A gyógyulást kimondani a pörkök leválása után lehet, de maguk a pörkök már élő kórokozót nem tartalmaznak.
Bár a bárányhimlő gyerekkorban többnyire komplikációk nélkül átvészelhető és enyhe lefolyású, előre nem kiszámítható, hogy kinek lesznek szövődményei. A bárányhimlőre igazán hatékony gyógyszer nincs (vírusellenes készítmény indokolt esetben adható), a betegnek meg kell várnia, míg az immunrendszere megküzd a betegséggel. Serdülőkortól kezdve súlyosabb lehet a betegség, valamint szövődményei is gyakrabban fordulnak elő. A varicella vírussal szemben fokozott veszélynek vannak kitéve a várandós édesanyák és az újszülötteik, az immunhiányos emberek, a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok és az egészségügyben dolgozók.
Utolsó kommentek